Kevés tápanyag olyan fontos, mint a fehérje.
A fehérje az izmok, a bőr, az enzimek és a hormonok építőköve, és alapvető szerepet játszik a test minden szövetében.
A legtöbb élelmiszer tartalmaz némi fehérjét. Ennek eredményeként a valódi fehérjehiány ritka a fejlett országokban. Néhány ember azonban továbbra is veszélyben lehet.
Fogyás
Izomnövelés
Egészséges étkezés
Új konyhák felfedezéseA hiány különféle egészségügyi problémákhoz vezet, míg az alacsony fehérjebevitel szintén aggodalomra adhat okot, mivel idővel finom változásokat okozhat a szervezetben.
Ez a cikk az alacsony fehérjebevitel vagy -hiány 8 tünetét sorolja fel.
Mi a fehérjehiány?
Fehérjehiányról akkor beszélünk, ha a bevitelünk nem képes kielégíteni szervezetünk szükségleteit.
Becslések szerint világszerte egymilliárd ember szenved a nem megfelelő fehérjebeviteltől.
A probléma különösen súlyos Közép-Afrikában és Dél-Ázsiában, ahol a gyerekek akár 30%-a is túl kevés fehérjét kap az étrendjéből.
A fejlett országokban bizonyos emberek szintén veszélyben vannak. Ide tartoznak a kiegyensúlyozatlan étrendet követő emberek, valamint az intézetben elhelyezett idősek és a kórházi betegek.
Míg a valódi fehérjehiány nem gyakori a nyugati világban, egyesek nagyon kevés mennyiséget kapnak az étrendjükből.
A túl kevés fehérje hosszú időn át kialakuló változásokat okozhat a testösszetételben, például izomsorvadást.
A fehérjehiány legsúlyosabb formája kwashiorkor néven ismert. Leggyakrabban gyermekeknél fordul elő a fejlődő országokban, ahol gyakori az éhínség és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás.
A fehérjehiány a szervezet működésének szinte minden aspektusát érintheti. Ennek eredményeként számos tünethez kapcsolódik.
Néhány ilyen tünet akkor is megjelenhet, ha a fehérjehiány marginális. Az alábbiakban felsoroljuk őket, a kwashiorkor néhány tipikus tünetével együtt.
Összegzés: Fehérjehiányról akkor beszélünk, ha az emberek nem jutnak megfelelő mennyiségű fehérjéhez az étrendjükből. A Kwashiorkor legsúlyosabb formája a fejlődő országokban leggyakrabban gyermekeknél fordul elő.
1. Ödéma
Az ödéma, amelyet a duzzadt és puffadt bőr jellemez, a kwashiorkor klasszikus tünete.
A tudósok úgy vélik, hogy ezt az emberi szérumalbumin alacsony mennyisége okozza, amely a vér folyékony részében vagy a vérplazmában a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje.
Az albumin egyik fő funkciója az onkotikus nyomás fenntartása – egy olyan erő, amely folyadékot von be a vérkeringésbe. Ily módon az albumin megakadályozza a túlzott mennyiségű folyadék felhalmozódását a szövetekben vagy más testrészekben.
A csökkent humán szérumalbuminszint miatt a súlyos fehérjehiány alacsonyabb onkotikus nyomáshoz vezet. Ennek eredményeként a folyadék felhalmozódik a szövetekben, ami duzzanatot okoz.
Ugyanezen okból a fehérjehiány folyadék felhalmozódásához vezethet a hasüregben. A puffadt has a kwashiorkor jellegzetes jele.
Ne feledje, hogy az ödéma a súlyos fehérjehiány tünete, ami a fejlett országokban nem valószínű, hogy megtörténik.
Összegzés: A kwashiorkor fő tünetei az ödéma és a duzzadt has.
2. Zsíros máj
A kwashiorkor másik gyakori tünete a zsírmáj vagy zsír felhalmozódása a májsejtekben.
Kezelés nélkül az állapot zsírmájbetegséggé alakulhat, ami gyulladást, májhegesedést és potenciálisan májelégtelenséget okozhat.
A zsírmáj gyakori állapot az elhízott embereknél, valamint a sok alkoholt fogyasztóknál.
Nem világos, hogy miért fordul elő fehérjehiány esetén, de a tanulmányok azt sugallják, hogy a zsírszállító fehérjék, az úgynevezett lipoproteinek szintézisének károsodása hozzájárulhat az állapot kialakulásához.
Összegzés: A zsírmáj a kwashiorkor egyik tünete gyermekeknél. A legrosszabb esetben májelégtelenséghez vezethet.
3. Bőr-, haj- és körömproblémák
A fehérjehiány gyakran nyomot hagy a bőrön, a hajon és a körmökön, amelyek nagyrészt fehérjéből állnak.
Az Ön számára javasolt: Zsírban oldódó vitaminok: Átfogó áttekintés
Például a kwashiorkor gyermekeknél a bőr pikkelyes vagy repedező bőrével, bőrpírjával és depigmentált bőrfoltokkal tűnik ki.
A hajritkulás, a kifakult hajszín, a hajhullás (alopecia) és a törékeny körmök szintén gyakori tünetek.
Ezek a tünetek azonban nem valószínű, hogy megjelennek, hacsak nem súlyos fehérjehiányban szenved.
Összegzés: A súlyos fehérjehiány hatással lehet a bőrre, bőrpírt, hámló bőrt és depigmentációt okozhat. Törékeny körmöket és hajhullást is okozhat.
4. Izomtömeg elvesztése
Az izmok a tested legnagyobb fehérjetárolója.
Ha hiányzik a táplálékból származó fehérje, a szervezet hajlamos a vázizmokból felvenni a fehérjét, hogy megőrizze a fontosabb szöveteket és testfunkciókat. Ennek eredményeként a fehérjehiány idővel izomsorvadáshoz vezet.
Még a mérsékelt fehérjehiány is izomsorvadást okozhat, különösen időseknél.
Egy idős férfiakon és nőkön végzett tanulmány kimutatta, hogy az izomvesztés nagyobb volt azoknál, akik a legkevesebb fehérjét fogyasztottak.
Ezt más tanulmányok is megerősítették, amelyek azt mutatják, hogy a fokozott fehérjebevitel lassíthatja az időskorral járó izomdegenerációt.
Összegzés: A fehérje elengedhetetlen az izomnövekedéshez és -karbantartáshoz. Az izomtömeg csökkenése a nem megfelelő fehérjebevitel egyik első jele.
5. Nagyobb a csonttörések kockázata
Nem az izmok az egyetlen szövet, amelyet az alacsony fehérjebevitel érint.
A csontjai is veszélyben vannak. A nem elegendő fehérje fogyasztása gyengítheti a csontokat és növelheti a törések kockázatát.
Egy posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálat azt találta, hogy a magasabb fehérjebevitel alacsonyabb csípőtáji törések kockázatával jár. A legmagasabb bevitel 69%-kal csökkentette a kockázatot, és úgy tűnt, hogy az állati eredetű fehérjéknek vannak a legnagyobb előnyei.
Egy másik, a közelmúltban csípőtörést szenvedett posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálat kimutatta, hogy napi 20 gramm fehérje-kiegészítő fél éven keresztül történő bevétele 2,3-kal lassította a csontvesztést.%.
Az Ön számára javasolt: A magnéziumhiány 7 jele és tünete
Összegzés: A fehérje segít fenntartani a csontok szilárdságát és sűrűségét. Az elégtelen fehérjebevitel az alacsonyabb csontsűrűséggel és a törések fokozott kockázatával hozható összefüggésbe.
6. A növekedés visszamaradása gyermekeknél
A fehérje nemcsak az izom- és csonttömeg megőrzését segíti elő, hanem a test növekedéséhez is elengedhetetlen.
Így a hiány vagy elégtelenség különösen káros azoknak a gyermekeknek, akiknek növekvő szervezete állandó ellátást igényel.
A satnyaság a gyermekkori alultápláltság leggyakoribb jele. 2013-ban a becslések szerint 161 millió gyermek szenvedett visszamaradt növekedéstől.
Megfigyeléses vizsgálatok erős összefüggést mutatnak az alacsony fehérjebevitel és a gyengült növekedés között.
A növekedés visszaesése a kwashiorkor egyik fő jellemzője a gyermekeknél.
Összegzés: Az elégtelen fehérjebevitel késleltetheti vagy megakadályozhatja a gyermekek növekedését.
7. A fertőzések fokozott súlyossága
A fehérjehiány az immunrendszerre is hatással lehet.
A károsodott immunfunkció növelheti a fertőzések kockázatát vagy súlyosságát, ami a súlyos fehérjehiány gyakori tünete.
Például egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a csak 2% fehérjét tartalmazó étrend követése súlyosabb influenzafertőzéssel jár, mint a 18% fehérjét tartalmazó étrenddel.
Még a csekély fehérjebevitel is károsíthatja az immunrendszert. Egy idősebb nőkön végzett kis tanulmány kimutatta, hogy az alacsony fehérjetartalmú diéta kilenc hétig tartó követése jelentősen csökkentette az immunválaszukat.
Összegzés: A túl kevés fehérje fogyasztása ronthatja szervezetének azon képességét, hogy ellenálljon a fertőzéseknek, például a megfázásnak.
8. Nagyobb étvágy és kalóriabevitel
Bár a rossz étvágy a súlyos fehérjehiány egyik tünete, a hiány enyhébb formáira ennek az ellenkezője igaz.
Ha a fehérjebevitel nem megfelelő, a szervezet megpróbálja helyreállítani a fehérje állapotát az étvágy növelésével, és arra ösztönzi Önt, hogy valami ennivalót találjon.
Az Ön számára javasolt: D-vitamin-hiány: tünetek, kezelések, okok és így tovább
De a fehérjehiány nem váltja ki céltalanul az evési vágyat, legalábbis nem mindenkinél. Szelektíven növelheti az emberek étvágyát a sós ételek iránt, amelyek általában magas fehérjetartalmúak.
Bár ez minden bizonnyal segíthet élelmiszerhiány idején, a probléma az, hogy a modern társadalom korlátlan hozzáférést biztosít a sós, magas kalóriatartalmú ételekhez.
Sok ilyen készétel tartalmaz némi fehérjét. Azonban ezekben az élelmiszerekben a fehérje mennyisége gyakran jelentősen alacsony az általuk biztosított kalóriák számához képest.
Ennek eredményeként a rossz fehérjebevitel súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet, ezt a gondolatot a fehérje-áttétel hipotézisének nevezik.
Nem minden tanulmány támasztja alá ezt a hipotézist, de a fehérje jóllakóbb, mint a szénhidrát és a zsír.
Ez részben az oka annak, hogy a megnövekedett fehérjebevitel csökkentheti a teljes kalóriabevitelt és elősegítheti a fogyást.
Ha állandóan éhesnek érzi magát, és nehezen tudja kordában tartani a kalóriabevitelét, próbáljon meg minden étkezéshez hozzáadni némi sovány fehérjét.
Összegzés: Az alacsony fehérjebevitel növelheti az étvágyat. Míg a nagyobb étvágy előnyös élelmiszerhiány idején, bőséges táplálék esetén elősegítheti a súlygyarapodást és az elhízást.
Mennyi fehérjére van szüksége?
Nem mindenkinek van egyforma fehérjeszükséglete. Ez számos tényezőtől függ, beleértve a testsúlyt, az izomtömeget, a fizikai aktivitást és az életkort.
Vitathatatlan, hogy a testsúly a fehérjeszükséglet legfontosabb meghatározója. Ennek eredményeként az ajánlásokat általában grammban adják meg minden fontra vagy kilogrammra.
Az ajánlott napi bevitel 0,4 gramm fehérje testtömegkilónként (0,8 gramm/kg). A tudósok becslése szerint ez a legtöbb ember számára elegendő.
Ez napi 66 gramm fehérjét jelent egy 165 font súlyú (75 kg) felnőtt számára.).
A sportolók számára az American College of Sports Medicine napi 0,5-0,6 gramm fehérjebevitelt javasol testtömegkilónként (1,2-1,4 gramm/kg), aminek elegendőnek kell lennie az izomfenntartáshoz és az edzés helyreállításához.
A tudósok azonban nem értenek egyet abban, hogy mennyi az elég. A Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság napi ajánlása 0,9 gramm fehérje/testsúlykilogramm (2 gramm/kg) sportolók számára.
Csakúgy, mint a sportolóknak, úgy tűnik, hogy az idősebb felnőtteknek is nagyobb a fehérjeszükségletük.
Míg az ajánlott napi bevitel jelenleg ugyanaz idős és fiatal felnőttek számára, a tanulmányok azt mutatják, hogy ez alulbecsült, és 0,5–0,7 grammra kell emelni testtömegkilónként (1,2–1,5 gramm/kg) idős emberek esetében.
Egyszerűen fogalmazva, ha Ön idősebb vagy fizikailag aktív, a napi fehérjeszükséglete valószínűleg magasabb, mint a jelenleg ajánlott napi 0,4 gramm/testtömegkilogramm (0,8 gramm/kg).
A leggazdagabb fehérjeforrások a hal, a hús, a tojás, a tejtermékek és a hüvelyesek.
Összegzés: Az ajánlott napi fehérjebevitel 0,4 gramm/font (0,8 gramm/kg). A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a követelmények nagyobbak lehetnek a sportolók és az idősebb felnőttek esetében. Hogy pontosan mennyivel nagyobb, az vita tárgya.
Összegzés
A fehérje mindenhol megtalálható a szervezetben. Az izmok, a bőr, a haj, a csontok és a vér nagyrészt fehérjéből állnak.
Emiatt a fehérjehiánynak sokféle tünete van.
A súlyos fehérjehiány duzzanatot, elzsírosodott májat, bőrdegenerációt, fokozhatja a fertőzések súlyosságát és a gyermekek növekedésének visszaesését okozhatja.
Bár a valódi hiány ritka a fejlett országokban, az alacsony bevitel izomsorvadást okozhat, és növeli a csonttörések kockázatát.
Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a túl kevés fehérje növelheti az étvágyat, és elősegítheti a túlevést és az elhízást.
Az optimális egészség érdekében győződjön meg róla, hogy minden étkezésben tartalmaz fehérjében gazdag ételeket.
